1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről
Az Országgyűlés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti rendeltetésének érvényesítése, valamint a temető és temetkezési kultúra fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. § (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet. (2) A végső nyughely... tovább »
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 41. §-a (1) bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A temető, temetkezési emlékhely 1. § (1) Koporsós földbetemetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet (a továbbiakban együtt: temető) létesíteni, vagy bővíteni, illetőleg ezekben sírmélyítést végezni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz... tovább »
146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól
A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 41. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezete, feladatai 1. § A Nemzeti Kegyeleti Bizottság (továbbiakban: bizottság) a Kormány döntési joggal rendelkező, szakmai véleményező, koordináló és ellenőrző testülete. 2. § (1) A Bizottság 11 tagból áll, a tagokat elsősorban... tovább »
1010/2001. (II. 14.) Korm. határozat
a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról 1. A Kormány a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Melléklet az 1010/2001. (II. 14.) Korm. határozathoz A Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi... tovább »
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
Az Országgyűlés - felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője; - abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit... tovább »
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról
5/B. § A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja. 5/C. § (1) Kizárólag törvény nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé azokat a történeti emlékhelyeket, amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal kapcsolatos részletes szabályokat. (2) A történeti és nemzeti... tovább »
1127/2003. (XII.17.) Kormányhatározat
a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programjáról (2004-2010) 1.) A Kormány kiemelkedő feladatának tekinti az Európai Unióhoz csatlakozó Magyar Köztársaság történelmi, kulturális értékeinek, az európai, illetve a magyar történelem kapcsolódási pontjainak, közös vonásainak, valamit a helyi közösségek nemzeti kultúrában betöltött szerepének bemutatását hazánkban és külföldön. E célok megvalósítása érdekében meghirdeti a Magyar... tovább »
237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a nemzeti gyászról
A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a (1) bekezdésének f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában nemzeti gyász: a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő - a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt... tovább »
Módszertan a Nemzeti Sírkertté nyilvánításról
A Kormány a 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában adott felhatalmazás alapján a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak kell döntenie a temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely, temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság legfontosabb feladata a nemzeti kegyeleti kultúra ápolása és távlatos fejlesztése. A Magyar Köztársaság megbecsüli mindazokat a személyeket, akik... tovább »
Módszertani útmutató a Nemzeti Sírkertbe sorolt temetők, temetési helyek, hősi temetési helyek gondozására
A 146/1999. (X.1.) Kormányrendelet 3. §-a a) pontjában adott felhatalmazás alapján a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak (NKB) kell döntenie a temető, hősi temető, temetőrész, temetési hely, illetve temetkezési emlékhely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről. Fenti felhatalmazás, valamint a 2001/93. számú Magyar Közlönyben megjelent Nemzeti Sírkertté Nyilvánítás Módszertana alapján a NKB 2001-ben határozatokat hozott a fővárosban... tovább »
Módszertani útmutató a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetési helyek módosítása esetén
Felhatalmazás A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg. Az 1999. évi XLIII. törvény 15. § (3) bekezdés b) pontja, illetve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól szóló 146/1999. (X.1.)... tovább »
